Mi zajlik a gyermekben abban a 10 napban, és az utána következő néhány hónapban, amíg a tréning kifejti a hatását?
Mikor mondhatjuk, hogy a tréning sikeres volt?
Okozhat-e halláskárosodást a tréning?
Rosalie, aki audiológus- logopédus a legkompetensebb szakember ennek megválaszolásában.
Kinek való az óvodai NILD tanulástréning?
Az óvodai NILD tanulástréning olyan gyermekeknek szól, akiknél a tanulási készségek egyes alapfolyamatai még nem elég érettek, és szükség van célzott, idegrendszeri alapú fejlesztésre. A program nem „korrepetálás”, hanem agyi kapcsolatok erősítésére épülő, strukturált fejlesztés.
Kinek ajánlott különösen?
1. Óvodás gyermekeknek (5–7 év), akiknél megfigyelhető:
-
ingadozó figyelem, nehezen megtartott koncentráció
-
lassabb információfeldolgozás
-
gyenge emlékezet (pl. utasítások megtartása, sorozatok megjegyzése)
-
nehézkes feladatszervezés, szabálykövetés
-
vizuális vagy auditív észlelési bizonytalanság
-
finommotorikai, grafomotoros elmaradás
-
gyenge laterális tájékozódás vagy testtudat
2. Olyan gyermekeknek, akiknél a pedagógus vagy szülő már látja a későbbi tanulási nehézség jeleit:
-
betű-, számfelismerés lassúbb üteme
-
ritmusérzék gyengesége
-
téri irányok keverése
-
nehézségek a sorrendiségben
-
bizonytalan beszédhang-hallás
3. Azoknak, akiknél a háttérben neurobiológiai éretlenség feltételezhető:
-
koraszülöttség
-
fejlődési mérföldkövek késése
-
érzelmi-viselkedéses instabilitás (szorongás, túlmozgás, hirtelen hangulatingadozás)
4. Tehetséges, de egyenetlen fejlődést mutató gyerekeknek is, akiknél egy-egy terület nagyon erős, más viszont lemarad — a NILD jól kiegyensúlyozza a részképességeket.
Mikor a leghasznosabb?
Általában nagycsoportos korban adja a legjobb eredményt, mert ekkor már láthatók a tanulásra készülés kritikus területei, és még bőven van idő beavatkozni az iskolakezdés előtt.
Mit erősít?
-
figyelem és munkamemória
-
beszédhanghallás és nyelvi tudatosság
-
téri-vizuális szervezés
-
feladatszervezés és kognitív rugalmasság
-
önbizalom és kitartás
Mi az a GMP / GOH vizsgálat, és miért küldik a gyermeket?
A GMP és a GOH olyan vizsgálatok, amelyek azt mérik, mennyire jól hallja, érti és dolgozza fel a gyermek a beszédhangokat. Ezek az iskolai tanuláshoz — különösen az olvasás és írás elsajátításához — alapvető készségek.
Kinek kell a GMP / GOH?
1. Olyan óvodásoknak vagy kisiskolásoknak, akiknél felmerül:
-
beszédészlelési bizonytalanság (nem érti pontosan a hallottakat)
-
beszédhang-differenciálási nehézség
-
gyenge auditív figyelem, emlékezet
-
bizonytalan feladattartás hallási információ alapján
-
több lépésből álló utasítások megértésének nehézsége
2. Gyermekeknek, akik beszédében vagy nyelvi fejlődésében elmaradás látható:
-
érthetetlen beszéd
-
lassú beszédfejlődés
-
grammatikai hibák tartóssága
-
szókincshiány vagy “nem érti, amit mondanak neki” típusú panasz
3. Olvasás- és írástanulás előtt állóknak, ha kockázati jelek vannak:
-
hangokra bontás gyenge
-
rímfelismerés, ritmusproblémák
-
jobb–bal bizonytalanság
-
figyelemzavarok auditív területen
Mire jók ezek a vizsgálatok?
-
pontos képet adnak a beszédhanghallásról,
-
megmutatják, mennyire érett a gyermek auditív észlelése,
-
segítik a szakembernek eldönteni, hogy milyen fejlesztést érdemes indítani,
-
előrejelezheti,hogy van-e kockázat későbbi olvasási-írási nehézségre.
Kinek jó a KMT (Komplex Mozgásterápia)?
A szakmában gyakran az Alapozó terápia rokonának tekintik: idegrendszeri érésre, szenzomotoros alapokra építő fejlesztés.
A KMT olyan mozgásos fejlesztő módszer, amely az idegrendszer érését támogatja. Hatékony minden olyan óvodás és kisiskolás gyermeknél, akinél a tanulás vagy a viselkedés hátterében éretlen szenzomotoros működés áll.
Különösen ajánlott, ha a gyermeknél megfigyelhető:
1. Figyelmi és viselkedéses nehézség
-
könnyen elterelődik
-
nehezen ül meg egy helyben
-
feladatváltás nehézkes
-
túl erős vagy éppen túl gyenge aktivitás
2. Mozgás- és koordinációs bizonytalanság
-
ügyetlen, gyakran megbotlik
-
nehezen tanul új mozgásokat (pl. ugrálás váltott lábbal)
-
testtartási és egyensúlyproblémák
-
késik a finommotorika (ollóhasználat, rajzolás)
3. Tanulási kockázatok vagy elmaradások
-
lassabb betű- vagy számfelismerés
-
gyenge ritmusérzék, sorrendiség
-
nehézségek figyelemben, munkatempóban
-
diszlexia, diszgráfia gyanúja
4. Éretlen idegrendszeri működés jelei
-
megmaradt csecsemőkori reflexek
-
koraszülöttség
-
mérföldkő-késések a korai mozgásfejlődésben (mászás, felállás, járás)
5. Érzelmi-önszabályozási nehézségek
-
könnyen kiborul
-
nehezen szabályozza az indulatait
-
bizonytalan önbizalom
Miben segít a KMT?
-
stabilabb testtudat és egyensúly
-
erősebb figyelem és feladattartás
-
fejlődő grafomotorika (rajz, írás)
-
javuló érzékelés és észlelés
-
hatékonyabb tanulási alapok
-
magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb viselkedés
Nem „tornázás”, hanem idegrendszeri érésre ható mozgássorok rendszere, amelyek segítik a tanuláshoz szükséges alapfunkciókat.
Mire nem jó a KMT?
A Komplex Mozgásterápia hatékony módszer, de nem csodaszer, és nem old meg mindent. Fontos tudni, hogy vannak olyan területek, ahol önmagában nem elég.
1. Nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot és kezelést
-
nem gyógyít érzékszervi problémát (pl. halláscsökkenést, látásgondot)
-
nem kezeli a neurológiai vagy genetikai eltéréseket
-
nem váltja ki a gyógyszeres terápiát, ha az orvos előírta
2. Nem tanít konkrét iskolai tananyagot
-
nem korrepetál olvasásból, írásból vagy matematikából
-
nem helyettesíti a célzott részképesség-fejlesztést (pl. auditív tréninget), ha arra is szükség van
A KMT az idegrendszer érését támogatja, de a konkrét tanulási tartalmakat nem tanítja meg.
3. Nem változtat meg viselkedési mintákat önmagában
-
nem old meg tartós magatartási vagy érzelmi problémákat
-
nem helyettesíti a pszichológiai ellátást, ha mélyebb ok áll a háttérben (szorongás, trauma, kötődési nehézség)
A mozgásterápia javíthat a szabálytartáson és önszabályozáson, de nem pszichoterápia.
4. Nem hat azonnal
-
nem hoz „látványos” változást néhány hét alatt
-
az idegrendszeri érés lassú folyamat, a fejlődés fokozatos
A tartós eredményhez rendszeresség kell.
5. Nem minden gyermeknek való egyformán
-
nem megfelelő, ha a gyermek nem bírja a vezetett, keretes tornát
-
nem ajánlott, ha súlyos mozgássérülés vagy orvosi ellenjavallat áll fenn
-
nem ideális, ha a fejlesztéshez más, specifikus módszer pontosabban célozza a problémát (pl. auditív tréning hallási észleléshez)
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A KMT nem önálló megoldás minden területre, hanem egy fontos eleme lehet egy több lábon álló fejlesztési tervnek.
Leginkább akkor működik jól, ha:
-
a mozgás, az idegrendszeri érés és a figyelem területén van szükség támogatásra,
-
és mellette megkapja a gyermek azt a logopédiai, pszichológiai vagy pedagógiai segítséget is, amire egyénileg szüksége van.