Auditív Feldolgozási Zavar  gyermekeknél

Az utóbbi években jelentősen nőtt a figyelem az auditív feldolgozási zavar (AFD), iránt, amelyet központi auditív feldolgozási zavarnak (CAPD) is neveznek. Ez a megnövekedett figyelem ugyanakkor számos félreértést és téves információt is eredményezett a zavarral kapcsolatban.

Mi is pontosan az auditív feldolgozási zavar?

Az AFD arra vonatkozik, ahogyan a központi idegrendszer feldolgozza a hallásinformációt. Fontos hangsúlyozni, hogy az APD egy hallási deficit, amely nem más, magasabb szintű kognitív, nyelvi vagy hasonló zavarok következménye.

Sok zavarral – például figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral (ADHD), autizmussal, értelmi fogyatékossággal vagy szenzoros integrációs zavarral – élő gyermek mutat nehézségeket a hallott információ megértésében. Ezekben az esetekben azonban a hallási és megértési nehézségek a globálisabb alapzavarból erednek, nem pedig egy specifikus auditív feldolgozási problémából. Ezért nem helyes ezekre a gyermekekre alkalmazni az APD címkét, még akkor sem, ha viselkedésük hasonló lehet. Előfordulhat természetesen, hogy az APD együtt jelentkezik ADHD-val vagy más zavarral – ezekben az esetekben csak gondos és pontos diagnosztika segíthet megkülönböztetni az egyes rendellenességek hatásait.

Tünetek és felismerés

Az APD-vel élő gyermekek különféle hallási és kapcsolódó nehézségeket mutathatnak:

  • Nehezen értik meg a beszédet zajos környezetben
  • Nehezen követik az utasításokat
  • Nehezen különböztetik meg a hasonló hangzású beszédhangokat
  • Úgy viselkedhetnek, mintha halláscsökkenésük lenne – gyakran kérnek ismétlést vagy pontosítást
  • Iskolában nehézségeik lehetnek a helyesírással, olvasással, tollbamondással és a szóban elhangzó információk megértésével

Azonban kritikusan fontos megérteni, hogy ezek a tünetek más problémákkal küzdő gyermekeknél is jelentkezhetnek. Az APD nem diagnosztizálható egyszerű tünetlisták alapján. Függetlenül attól, hogy egy gyermek hány APD-tünetet mutat, csak gondos és pontos diagnosztika határozhatja meg a mögöttes okot.

Diagnosztika

A diagnózis felállítása multidiszciplináris csapatmunkát igényel. Audiológus és beszédpercepciós diagnoszta mellett alkalmanként szükség lehet pszichológus vagy logopédus közreműködésére is.

Az audiológiai vizsgálatok során a gyermeknek különféle hallási jelekre kell reagálnia. Egyes vizsgálatok a hallórendszer fiziológiás válaszait is mérik. A legtöbb AFD-teszt megköveteli, hogy a gyermek legalább 4-5 éves legyen, mivel a fiatalabb gyermekek még nem tudnak elég jól kooperálni a vizsgálat lefolytatásához.

Kezelés

Fontos megérteni, hogy nincs egyetlen csodás gyógymód az AFD kezelésére. A kezelésnek rendkívül individualizáltnak és a specifikus deficitre szabottnak kell lennie. Az, hogy egy bizonyos terápiás megközelítés sikeres volt egy másik gyermeknél, nem jelenti azt, hogy az Ön gyermekénél is hatékony lesz. Ezért a megfelelő kezelés kulcsa a pontos és alapos diagnózis.

Az AFD kezelése általában három elsődleges területre összpontosít:

  1. A tanulási vagy kommunikációs környezet módosítása: Célja a hallásos információhoz való hozzáférés javítása. Ez magában foglalhat elektronikus hallássegítő eszközöket, tanári javaslatokat az információátadás javítására, és egyéb módszereket a tanulási környezet megváltoztatására.
  2. Kompenzációs stratégiák fejlesztése: Ezek a központi erőforrások (nyelv, problémamegoldás, memória, figyelem, egyéb kognitív készségek) megerősítését célozzák, hogy ezekkel kompenzálni lehessen a hallási zavart. Emellett sok kompenzációs stratégia megtanítja a gyermekeket arra, hogy vállaljanak felelősséget saját hallási sikerükért vagy kudarcukért.
  3. Közvetlen remedializáció: A zavar közvetlen kezelését célozza. Sokféle terápiás tevékenység létezik a specifikus hallási deficitek kezelésére – egyesek számítógép-asszisztáltak, mások egyéni tréninget igényelnek terapeutával. Néha otthoni programok megfelelőek, máskor iskolai vagy klinikai foglalkozások szükségesek.

Prognózis

Előre nem lehet meghatározni, hogy egy adott gyermek hallási deficitje milyen mértékben javul majd a terápiával. Míg egyes AFD-s gyermekek teljesen túljutnak nehézségeiken vagy „kinövik" a zavart, másoknál maradhat valamilyen fokú deficit. Azonban megfelelő beavatkozással minden AFD-s gyermek megtanulhat aktív résztvevője lenni saját hallási, tanulási és kommunikációs sikerének, ahelyett hogy egy alattomos károsodás tehetetlen áldozata lenne.

Kulcsfontosságú pontok

  • Az AFD egy hallási zavar, amely nem magasabb rendű, globálisabb deficitek (mint az autizmus, értelmi fogyatékosság vagy figyelemzavarok) következménye
  • Nem minden tanulási, nyelvi és kommunikációs deficit AFD miatt jelentkezik
  • Függetlenül attól, hogy egy gyermek hány AFD-tünetet mutat, csak gondos és pontos diagnosztika határozhatja meg, hogy valóban AFD áll-e fenn
  • Bár a multidiszciplináris csapatmunka fontos az AFD-vel összefüggő problémák teljes körű megértéséhez, az AFD diagnózisát kizárólag szakember állíthatja fel
  • Az AFD kezelése rendkívül egyénre szabott – nincs egyetlen olyan kezelési megközelítés, amely minden AFD-s gyermek számára megfelelő lenne

Az eredeti cikk szerzője: Teri James Bellis, PhD, CCC-A